Fórum / A Hold hatásaGPS atomorákra
| Ugrás oldalakra: [[1]] | Időben csökkenő |
| cseppkő válasza sajnos_kacat (04:46) hozzászólására | előzmény | privát | 2009.12.09. 15:44 | válasz | (#59014) | |
| igazad van kacat.. egy részt oda is tartozna a beírásom. De tudod azért írtam ide, mert a bolygóknak kisugárzása határozza meg, hogy azon a bolygón egyáltalán van -e idő.
Ha pedig van idő, akkor a felszíntől való eltávolodással változik az idő sebessége, illetve minél messzebb megyünk úgy szűnhet meg az idő. Na persze ehhez elsősorban meg kell határozni mi teremti meg az időt, mert az nem egy ember által alkotott absztrakt fogalom hanem egy létező térfeszültség. De nem is negyedik dimenzió, mint ahogy nem igaz a Térben mindenhol van idő, vagy egy bolygón mindenhol egyforma, mert például ahogy haladunk a föld belseje felé szintén lassul az idő és a közepénél pedig nincs idő egyáltalán. Vagy is a Holdnak semmi köze az atomóra időváltozásához, a Hold csupán "vitus-táncát lejti" a Földnek fogságában. | ||
| sajnos_kacat válasza cseppkő (12:22) hozzászólására | előzmény | privát | 2009.12.09. 04:46 | válasz | (#58986) | |
| "A gravitáció nem egyszerűen tömegi mozgás keltette vonzás, hanem ehhez hozzá adódik az anyagi fajsúly,(milyen anyagokból csomósodott) elektromos kisugárzása is, ami földi viszonylatban pozitív kisugárzást jelenthet, globális szinten.
Más a gravitációs kisugárzása egy holt bolygónak és más egy élő bolygónak. Élő, (de nem jelenti azt, hogy élhető) bolygónak számít minden olyan égitest, amelynek szabályos mágneses-tere van, ami feltételezi a szabályos pozitív töltésű elektromosságot is. Vagy is van Magja,( ami nem minden bolygónak van feltétlenül)" szerintem menj at a kvantalt gravitacios toltesek topicba, es beszeld meg iszugyi mesterrel a reszleteket | ||
| cseppkő válasza vega (06:44) hozzászólására | előzmény | privát | 2009.12.08. 16:20 | válasz | (#58933) | |
| Valahol neked is igazad van, de még a wikipéd-ben is az szerepel hogy --A Hold kis tömege (a földinek 1/81 része)-- és én ezt vettem számításba a fizika könyvből is. | ||
| cseppkő válasza vega (06:44) hozzászólására | előzmény | privát | 2009.11.27. 18:19 | válasz | (#54353) | |
| A nagyságot nem én számoltam ki az adva volt fizika könyvben--minden adat a r" és a távolság is | ||
| vega válasza cseppkő (12:22) hozzászólására | előzmény | privát | 2009.11.27. 06:44 | válasz | (#53757) | |
| "Az én gyermeteg számításommal, ha Földünk 81 szer nagyobb a Holdnál"
Hogy számoltad ki? A Hold átmérője 3476 km, mintegy egynegyede a Földének. | ||
| caspi válasza cseppkő (12:22) hozzászólására | előzmény | privát | 2009.11.26. 17:22 | válasz | (#53331) | |
| "Az én gyermeteg számításommal, ha Földünk 81 szer nagyobb a Holdnál, akkor a Földi sugár 6363km, a Hold sugara; 78,5 km A kettő között a távolság 384 400 km, (akkor ebből el kell venni a Föld illetve a Hold sugarát=377 948,5km)"
Jobb lenne, ha a számítás helyett előszednél egy függvénytáblázatot, vagy a wikipédiát. http://hu.wikipedia.org/wiki/H old Ha pedig mégis számolni akarsz, legközelebb ellenőrizd, hogy az adat, amit használsz mire vonatkozik. A misztifikálást meg felejtsd el. | ||
| Gábor válasza cseppkő (12:22) hozzászólására | előzmény | privát | 2009.11.26. 14:52 | válasz | (#53254) | |
| Műveletlen vagy, és még büszke is erre?! | ||
| cseppkő válasza caspi (17:37) hozzászólására | előzmény | privát | 2009.11.26. 12:22 | válasz | (#53161) | |
| Az óra valóban izgalmasabb kérdés, de nem a szerkezet működése miatt, hanem az élet fen-maradása miatt. egy Űrutazás esetében. A Holdnak semmiféle befolyása nincs és nem lehet az óra szerkezetekre épp úgy, mint nem igaz a tudomány azon állítása sem, hogy a Hold okozza az ár-apályt!
Az én gyermeteg számításommal, ha Földünk 81 szer nagyobb a Holdnál, akkor a Földi sugár 6363km, a Hold sugara; 78,5 km A kettő között a távolság 384 400 km, (akkor ebből el kell venni a Föld illetve a Hold sugarát=377 948,5km) Ha a kettő között nézzük a távolságot és az erőt a két felszíntől számítjuk, akkor a súlypont, 81 szer közelebb van a Földhöz, mint a Holdhoz vagy is a földfelszíntől és bizony kívülről; 4628, 99 km-re esik. A tömeg, ebben az esetben itt a két objektum nagysága közötti különbséget jelezte, amikor azt mondja az egyiknek a külső palástja nagyobb 81szer a másiknál vagy is csak a külső méretet lehet számításba venni vagy is a sugarak mérete nélküli, külső felszínt jelenti. az meg végképp nem igaz hogy a súlypont a kettő között a földi lávába esik. Mióta beszélhetünk Súlypontról a világűrben. Súlypont csak itt a felszínen van két vasgolyó között, mert mindegyiknek épp a gravitáció miatt van súlya. itt igaz a kgpond Ami erő vonzza a víztömeget ennek ellenére, az nem más, mint a röpítő, forgó centrifugális erő, amit tulajdonképpen a Földünk fejt ki a Holdra, nem pedig a Holdunk gravitációja, de ez az erő visszahat a laza szerkezetű víztömegre is, mert szívó hatása van. Az elektromossággal töltött levegőréteget viszont nagyban a földi elektromos kisugárzás tartja itt ezért, csak kevés mértékben, képes csökkenteni a légnyomást, de szívó hatása mindenképp érvényesülhet a légrétegünk esetében is, ami az óceánok felett erőteljesebb, épp a víztömeg, gravitációt leárnyékoló hatása miatt. A gravitáció nem egyszerűen tömegi mozgás keltette vonzás, hanem ehhez hozzá adódik az anyagi fajsúly,(milyen anyagokból csomósodott) elektromos kisugárzása is, ami földi viszonylatban pozitív kisugárzást jelenthet, globális szinten. Más a gravitációs kisugárzása egy holt bolygónak és más egy élő bolygónak. Élő, (de nem jelenti azt, hogy élhető) bolygónak számít minden olyan égitest, amelynek szabályos mágneses-tere van, ami feltételezi a szabályos pozitív töltésű elektromosságot is. Vagy is van Magja,( ami nem minden bolygónak van feltétlenül) | ||
| sajnos_kacat válasza caspi (17:37) hozzászólására | előzmény | privát | 2009.11.22. 17:51 | válasz | (#52490) | |
| ok, szoval 24 darab van, es tenyleg 20200km magasan
en 20-ra emlekeztem, es ez a 20200km soknak tunt na mind1, tevedtem, igy jartam | ||
| caspi válasza tamas55 (15:02) hozzászólására | előzmény | privát | 2009.11.22. 17:37 | válasz | (#52487) | |
| Az előző hivatkozást a 20.200 km-es pálya miatt szúrtam be, mert az lehet reális adat, mert a stacionárius pálya van 36.000 km magasság körül.
Az óra izgalmasabb kérdés, az nekem is csak gúglival megy: http://en.wikipedia.org/wiki/T ests_of_general_relativity http://einstein.stanford.edu/S PACETIME/spacetime3.html "It is interesting to note that the Global Positioning System (GPS) system, while not intended or used as a test of general relativity, does effectively serve as confirmation of the gravitational redshift effect. To reach their specified (civilian) navigational accuracy of about 15 m, GPS satellites must coordinate their time signals to within about 50 nanoseconds, a precision nearly 1000 times smaller than the size of the gravitational redshift effect (almost 40 microseconds at their operating altitude of 20,000 km). If they did not take Einstein's theory into account, GPS trackers in aircraft cockpits would be off by kilometers within a day! " | ||
| tamas55 válasza sajnos_kacat (15:18) hozzászólására | előzmény | privát | 2009.11.22. 15:22 | válasz | (#52476) | |
| Koszi. | ||
| sajnos_kacat válasza tamas55 (15:02) hozzászólására | előzmény | privát | 2009.11.22. 15:18 | válasz | (#52474) | |
| http://www.metaresearch.org/co smology/gps-relativity.asp
elso nekifutasra ezt talaltam, nem tudom mennyire hiteles a forras | ||
| tamas55 válasza caspi (14:38) hozzászólására | előzmény | privát | 2009.11.22. 15:02 | válasz | (#52472) | |
| Itt arrol olvasok, hogy a gravitacio a muhold palyajat valtoztatja kis mertekben, arrol nem, hogy az orajat zavarna.
Hol lehet az atomora es gravitacio kozti kapcsolatrol olvasni? | ||
| caspi válasza sajnos_kacat (14:23) hozzászólására | előzmény | privát | 2009.11.22. 14:38 | válasz | (#52467) | |
| http://hu.wikipedia.org/wiki/G PS | ||
| sajnos_kacat válasza Dipa (17:58) hozzászólására | előzmény | privát | 2009.11.22. 14:23 | válasz | (#52464) | |
| Köztudomású, hogy a 20 darab 200 km magasságban keringő műhold atomórája a Föld „kisebb gravitációs hatása miatt” gyorsabban jár, emiatt gyakori korrekcióra szorul.
bocs hogy nyelvtan-nacit jatszom, de elsore 20200 km-t olvastam, ami kicsit soknak tunt a "kisebb gravitacios hatas" amit emlegetsz, az a forgas miatt letrejovo "dragging" effektus, es egyaltalan nem volt koztudomasu, mig a hibat eszre nem vettek beleszamoltak a forgasbol eredo hatasokat is, kijavitottak a muholdak szoftveret, es megint pontos eredmenyeket adnak a hold arapaly hatasat vagy elore beleszamoltak, vagy a hibajavitasnal megprobaltak azzal (is) korrigalni, vagy tenyleg olyan pici a hatas, hogy majd csak evtizedek mulva vesszuk eszre, es akkor azt is bele fogjak venni a korrekcios tenyezobe | ||
| Mac | 2009.11.17. 22:40 | válasz | (#51932) | |
| Hol köztudomású ? :)) | ||
| Dipa | privát | 2009.11.17. 17:58 | válasz | (#51920) | |
| Köztudomású, hogy a 20 200 km magasságban keringő műholdak atomórája a Föld „kisebb gravitációs hatása miatt” gyorsabban járnak, emiatt gyakori korrekcióra szorulnak. Ha ez igaz a holdnak is befolyásolnia kellene az órák járását, de ilyen utalást sehol sem találok.
A Hold (ár-apály jelenség) miért nem befolyásolja a GPS műholdak atomóráinak pontosságát? | ||
| Ugrás oldalakra: [[1]] |