Fórum / A kvantált gravitációs töltések

bejegyzés / oldal
Ugrás oldalakra: [[1], 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30, 31, 32, 33, 34, 35, 36, 37, 38, 39, 40, 41, 42, 43, 44, 45, 46, 47, 48, 49, 50, 51, 52, 53, 54, 55, 56, 57, 58, 59, 60, 61, 62, 63, 64, 65, 66, 67, 68, 69, 70, 71, 72, 73, 74, 75, 76, 77, 78, 79, 80, 81, 82, 83, 84, 85, 86, 87, 88, 89, 90, 91, 92, 93, 94, 95, 96, 97, 98, 99, 100, 101, 102, 103, 104, 105, 106, 107, 108, 109, 110, 111, 112, 113, 114, 115, 116, 117, 118, 119, 120, 121, 122, 123, 124, 125, 126, 127, 128, 129, 130, 131, 132, 133, 134, 135, 136, 137, 138, 139, 140, 141, 142, 143, 144, 145, 146, 147, 148, 149, 150, 151, 152, 153, 154, 155, 156, 157, 158, 159, 160, 161, 162, 163, 164]
Időben csökkenő

fairi válasza iszugyi (14:48) hozzászólására előzmény | privát | 2009.12.20. 00:03 | válasz | (#59244)
sületlenség az egész!
fantazmagória...

ennél van jobb fantasy is:)

iszugyi válasza fairi (12:59) hozzászólására előzmény | privát | 2009.12.19. 14:48 | válasz | (#59243)
http://nmkt.extra.hu/szaszgyul a.pdf


fairi válasza iszugyi (10:07) hozzászólására előzmény | privát | 2009.12.19. 12:59 | válasz | (#59242)
sületlenség!

miért különbözik,azért mert iszugyi azt találta ki álmában?

iszugyi válasza iszugyi (08:13) hozzászólására előzmény | privát | 2009.12.19. 10:07 | válasz | (#59241)
Csak a négy stabíl elemirészecskének e,p,P,E azonos a súlyos és a nyugvó tehetetlen tömege, minden más részecskének legalább egy ezrelékkel különbözik a kétfajta tömegük.


fairi válasza iszugyi (08:24) hozzászólására előzmény | privát | 2009.12.18. 12:10 | válasz | (#59239)
semmi köze,nem fogod fel semmi!


ez a te saját baromságod,esztelen buta iszugyi!

te téveszméd,te hülyeséged...
Newtoni mechanikában nincs F(e.m)
Világon ez az elfogadott,teljesen jól meg van nélküle esztelen iszugyi!

"Több tizezer hsz után ezt a kérdést"
nem fogod fel agyilag h nincs értelme...
tízezer hozzászólás után se mondtad meg értelmesen miért kel,h jött ki,igazán milyen kisérletet végeztél ezirányban..

Egy ejtőkísérletben amit végeztél horizontálisan is mozognak a testek, de nem tudod magyarázni,vagy nem mered miért!

fairi válasza iszugyi (08:18) hozzászólására előzmény | privát | 2009.12.18. 12:06 | válasz | (#59238)
"Csak annyi, hogy minden elemirészecskének KÉT kvantált Maxwell-töltése q(k), g(k) van! Az egyik okozza az elektromágnesességet A(e.m.), a másik a gravitációt A(grav.)!"

nem fogod fel ez a te saját hülyeséged,érdekes ha eltüntetjük zavaró hatásokat az ejtőkísérletkor akkor igaz az ekvivalencia elv!

Vákuum,h légellenállás ne hamisítsa meg a kísérletet!
testeknek,berendezésnek nem szabad elektrosztatikusan töltöttnek lenni!
nem szabad túlzsúfolt kísérletet csinálni,egymást befolyásolják a testek!

Lám mi lesz,igaz az ekvivalencia elv!

fairi válasza iszugyi (01:12) hozzászólására előzmény | privát | 2009.12.18. 12:02 | válasz | (#59237)
"Niebauer, Kuroda, Cavasinni megcseszhetik a pötyögtetésüket az F(e.m.) miatt! "

ők nem hamísitottak,mint te!

F(e.m) meghamisítja az eredményt,ők nem csalni akartak veled ellentétben,és az ekvivalencia elvet vizsgálták,veled ellentétben!


Iszugyi itt te vagy az egyetlen csaló!

iszugyi válasza iszugyi (08:18) hozzászólására előzmény | privát | 2009.12.18. 08:24 | válasz | (#59236)
Több tizezer hsz után ezt a kérdést

"F(E.M)-NEK MI KÖZE VAN A GRAVITÁCIÓHOZ.."

feltenni, arról tanuskodik, hogy fairi esztelen, elmebeteg bunkó!

Lezártam itt a vitát, ennyi!


iszugyi válasza iszugyi (08:13) hozzászólására előzmény | privát | 2009.12.18. 08:18 | válasz | (#59235)
"F(E.M)-NEK MI KÖZE VAN A GRAVITÁCIÓHOZ.."

Csak annyi, hogy minden elemirészecskének KÉT kvantált Maxwell-töltése q(k), g(k) van! Az egyik okozza az elektromágnesességet A(e.m.), a másik a gravitációt A(grav.)!

http://nmkt.extra.hu/szaszgyul a.pdf


iszugyi válasza fairi (19:22) hozzászólására előzmény | privát | 2009.12.18. 08:13 | válasz | (#59234)
".. könnyű kihozni h az ekvivalencia elv hibás!"

Hát igen, könnyü kihozni, mert a súlyos tömeg nem alakítható át energiává (az elemi gravitációs töltések g(k) = {- vagy +} g m(k), k=e,p,P,E megmaradnak).

A négy stabil elemirészecske, az elektron (e), a pozitron (p), a proton (P) és az elton (E), a két kvantált Maxwell-töltésével g(k) és q(k) = {- vagy +} q minden részecskereakciónál megmaradnak. Ezek a részecskék stabílok, és a Minkowski-térben mozognak!

Erre persze az együgyü Albert Einstein nem jött rá!


iszugyi válasza iszugyi (02:27) hozzászólására előzmény | privát | 2009.12.18. 02:30 | válasz | (#59233)
Mit idéz az elmebeteg fairi?


iszugyi válasza iszugyi (01:12) hozzászólására előzmény | privát | 2009.12.18. 02:27 | válasz | (#59232)
A nehézségi gyorsulás különbségek (elöl a gyorsabban esö elem):

Al-Be: + 1.7866(4) x 10^-2 m/s2 (Szász)
Cu-U : + 1.2953(4) x 10^-2 m/s2 (Szász)
Al-C : + 0.6156(4) x 10^-2 m/s2 (Szász)
Cu-Al: + 0.3834(4) x 10^-2 m/s2 (Szász)

Mit a fenét mértek Niebauerék, Kurodáék és Cavasinniék?

iszugyi válasza fairi (19:23) hozzászólására előzmény | privát | 2009.12.18. 01:12 | válasz | (#59231)
Al-Li: 0.434(5) cm/s^2,
Al-C : 0.150(3) cm/s^2,
Al-Pb: 0.102(8) cm/s^2.

110 m-es szabadesésnél!!

Niebauer, Kuroda, Cavasinni megcseszhetik a pötyögtetésüket az F(e.m.) miatt!



fairi válasza iszugyi (16:24) hozzászólására előzmény | privát | 2009.12.17. 19:23 | válasz | (#59230)
U-Cu: +(0.13 +/- 0.50) x 10^-8 m/s2 (Niebauer)
Al-Be: (+0.43 +/- 1.23) x 10^-8 m/s2 (Kuroda és Mio)
Al-Cu: (-0.13 +/- 0.78) x 10-8 m/s2 (Kuroda és Mio)
Al-C: (-0.18 +/- 1.38) x 10-8 m/s2 (Kuroda és Mio)
Al-Cu: (0.28 +/- 0.71) x 10-8 m/s2 (Cavasinni, Carusotto)


fairi válasza iszugyi (15:29) hozzászólására előzmény | privát | 2009.12.17. 19:22 | válasz | (#59228)
"Mekkora volt Niebaueréknál az F(e.m.), az 18 750-nél? Mit cserélgettek? Elolvastan a cikkat? "

milyen F(e.m),minden hatást ki akartak kiküszöbölni veled ellentétbe,ideje lenne neked leolvasni MIT CSINÁLTAK!
Végül csak a gravitáció maradt!

statikusan feltöltött környezet módosíthatja a szabadesést..
mit is csináltak nálad a próbatestek,nekimentek a falnak,horizontális mozgást végeztek!
Itt mindig kussolsz!

F(E.M)-NEK MI KÖZE VAN A GRAVITÁCIÓHOZ,EZ CSAK A TE BAROMSÁGOD!

na már értem,te meghamisítottad a saját ejtésedet,elektrosztatikusan feltöltötted a csövet és a próbatesteket(direkt volt???)...
látszik is ejtésnél,miért van egy egyszerű ejtőkísérletnél horizontális mozgás!

Egyértelmű iszugyi elszúrta(lehet direkt),így könnyű kihozni h az ekvivalencia elv hibás!
Jó hogy nem beteszel vasdarabot és szenet de alájuk teszel egy erős mágnest,
lám as nem emelkedik el a vas,bezzeg a szén:):)



Rudat elektrosztatikusan feltöltők,és papirdarabokhoz közelítem,akkor még hozzáérés előtt felfele mennek..Nem is igaz h a testek lefelé esnek:):):)

Ezt mágnessel is elvégezhető:)

fairi válasza iszugyi (16:24) hozzászólására előzmény | privát | 2009.12.17. 19:22 | válasz | (#59229)
Iszugyi szokás szerint HAZUDIK!

U-Cu: +(0.13 +/- 0.50) x 10^-8 m/s2 (Niebauer)
Al-Be: (+0.43 +/- 1.23) x 10^-8 m/s2 (Kuroda és Mio)
Al-Cu: (-0.13 +/- 0.78) x 10-8 m/s2 (Kuroda és Mio)
Al-C: (-0.18 +/- 1.38) x 10-8 m/s2 (Kuroda és Mio)
Al-Cu: (0.28 +/- 0.71) x 10-8 m/s2 (Cavasinni, Carusotto)

A +/- után szereplő értékek a szórások. Mint látható, a szórás minden esetben nagyobb, mint a mért átlagérték, tehát a gyorsuláskülönbség nullától való különbözőségét a mérések nem támasztották alá. Ezek a mérések 10^-10 pontosságúak voltak.

Hivatkozások:

Niebauer:
Niebauer TM, McHugh MP, Faller JE: Galiean tests for the fifth force. Phys. Rev. Lett. 59, 609-612 (1987)

Kuroda és Mio:
Kuroda K, Mio N: Test of a composition-dependent force by a free-fall interferometer. Phys. Rev. Lett. 62, 1941-1944 (1989)
Kuroda K, Mio N: Limits on a possible composition-dependent force by a Galiean experiment. Phys. Rev. D 42, 3903-3907 (1990)

Cavassinni, Carusotto:
Cavasinni V, Iacopini E, Polacco E, Stefanini G: Galileo's experiment on free-falling bodies using modern optical techniques. Phys. Lett. A 116, 157-161 (1986)
Carusotto S et al: Test of g universality with a Galileo type experiment. Phys. Rev. Lett. 69, 1722-1725 (1992)

Akkor számoljunk egy kicsit. Az ejtőtoronyban nagyjából 5 másodperc alatt esik le egy tárgy. Iszugyi távolságmérése 1 mm pontosságú, vagyis érzékeli, ha a két tárgy pozíciója 5 másodperc alatt 1 mm-rel eltér. Nulla kezdősebességet feltételezve:

a1t2-a2t2 = Δs
Δa = Δs/t2

Behelyettesítve azt kapjuk, hogy iszugyi mérése (0,1 cm)/(25 s2) = 0,004 cm/s2 érzékenységű volt.

Ezzel szemben Niebauerék 1987-es mérése, amelynél 83 cm-ről ejtettek, viszont az időt 100 ps, a távolságot pedig interferometriásan a lézerfény hullámhosszának megfelelő pontossággal mérték, 3x10-7 cm/s2 érzékenységű volt.

Azt már nem is említem, hogy Niebauerék nem egyszer, hanem 18 750-szer ejtettek (igen, tizennyolcezer-hétszázötvensze r), miközben cserélgették az ejtőkamrák és a próbatestek pozícióját. Majd ezután statisztikai elemzésnek vetették alá az adatokat.


Új Fizika halott! Béka porai már csak zombik járnak ide,mint pl.:iszugyi!

fairi válasza iszugyi (12:49) hozzászólására előzmény | privát | 2009.12.17. 19:08 | válasz | (#59227)
"Galilei ilyen ejtökísérleteket nem végzett el sohasem! "
galeilei miért végezze el?nem volt neki a megfelelő technika a pontossághoz,ekkora műveletlen bunkót,amilyen te vagy!
jó hogy nem azt várod h miért nem épített galeilei nukleáris reaktort!
kezdesz nagyon szánalmas lenni!

Lényeg az ami a monstani vizsgálatok,ezek szerint te hazudsz!

iszugyi válasza iszugyi (15:29) hozzászólására előzmény | privát | 2009.12.17. 16:24 | válasz | (#59226)
Jó lett volna a kémai elemek ezreléknyi nagyságrendben eltérö nehézségi gyorsulását

a(elem) = - a0 (1 + delta(elem)),

ejtökísérletekkel ellenörizni!


iszugyi válasza fairi (11:43) hozzászólására előzmény | privát | 2009.12.17. 15:29 | válasz | (#59225)
"Behelyettesítve azt kapjuk, hogy iszugyi mérése (0,1 cm)/(25 s2) = 0,004 cm/s2 érzékenységű volt."

A megmér gyorsulás különbségek

Al-Li: 0.434(5) cm/s^2,
Al-C : 0.150(3) cm/s^2,
Al-Pb: 0.102(8) cm/s^2.

A Li, C és Pb lassabban esett, mint az alumínium ejtökapszula.

Mekkora volt Niebaueréknál az F(e.m.), az 18 750-nél? Mit cserélgettek? Elolvastan a cikkat?



iszugyi válasza fairi (11:44) hozzászólására előzmény | privát | 2009.12.17. 12:49 | válasz | (#59224)
Te elemebeteg bunkó, idézni nem elegendö ugy mint Einsteinnél:

Albert Einstein hazudtsága és csalása (ezt mondta szószerint):

"Welche Experimente beweisen überzeugend, daß beide Arten von Massen gleich sind? Die Antwort liegt in Galileis altbekanntem Versuch beschlossen, bei dem er verschieden große Massen von einem Turm herunterfallen ließ."

Galilei ilyen ejtökísérleteket nem végzett el sohasem!

fairi válasza iszugyi (11:02) hozzászólására előzmény | privát | 2009.12.17. 11:44 | válasz | (#59223)
"nah,hogyisvan?lehet mégis te vagy a csaló,pontosabban meghamisítottad a kísérletet,pl nem volt vákuum,nem foglalkoztál azzal h fel van töltve elektrosztatikusan a cső stb."

erre nem tudsz válaszolni:talán lebuktál,és beijedtél?

ejnye,kilóg a lóláb!lehet mégis volt ott vmi machináció,ezért nincs jegyzőkönyv,onnan kibukna?
szándékosan csináltad?véletlenül szúrtál el vmit(nem csináltál teljes vákuumot) de inkább ezt eltusolod?

kellemetlen a téma,vagy lehet inkább te vagy a semmihez se értő elmebeteg?



fairi válasza iszugyi (11:20) hozzászólására előzmény | privát | 2009.12.17. 11:43 | válasz | (#59222)
Iszugyi szokás szerint HAZUDIK!

U-Cu: +(0.13 +/- 0.50) x 10^-8 m/s2 (Niebauer)
Al-Be: (+0.43 +/- 1.23) x 10^-8 m/s2 (Kuroda és Mio)
Al-Cu: (-0.13 +/- 0.78) x 10-8 m/s2 (Kuroda és Mio)
Al-C: (-0.18 +/- 1.38) x 10-8 m/s2 (Kuroda és Mio)
Al-Cu: (0.28 +/- 0.71) x 10-8 m/s2 (Cavasinni, Carusotto)

A +/- után szereplő értékek a szórások. Mint látható, a szórás minden esetben nagyobb, mint a mért átlagérték, tehát a gyorsuláskülönbség nullától való különbözőségét a mérések nem támasztották alá. Ezek a mérések 10^-10 pontosságúak voltak.

Hivatkozások:

Niebauer:
Niebauer TM, McHugh MP, Faller JE: Galiean tests for the fifth force. Phys. Rev. Lett. 59, 609-612 (1987)

Kuroda és Mio:
Kuroda K, Mio N: Test of a composition-dependent force by a free-fall interferometer. Phys. Rev. Lett. 62, 1941-1944 (1989)
Kuroda K, Mio N: Limits on a possible composition-dependent force by a Galiean experiment. Phys. Rev. D 42, 3903-3907 (1990)

Cavassinni, Carusotto:
Cavasinni V, Iacopini E, Polacco E, Stefanini G: Galileo's experiment on free-falling bodies using modern optical techniques. Phys. Lett. A 116, 157-161 (1986)
Carusotto S et al: Test of g universality with a Galileo type experiment. Phys. Rev. Lett. 69, 1722-1725 (1992)

Akkor számoljunk egy kicsit. Az ejtőtoronyban nagyjából 5 másodperc alatt esik le egy tárgy. Iszugyi távolságmérése 1 mm pontosságú, vagyis érzékeli, ha a két tárgy pozíciója 5 másodperc alatt 1 mm-rel eltér. Nulla kezdősebességet feltételezve:

a1t2-a2t2 = Δs
Δa = Δs/t2

Behelyettesítve azt kapjuk, hogy iszugyi mérése (0,1 cm)/(25 s2) = 0,004 cm/s2 érzékenységű volt.

Ezzel szemben Niebauerék 1987-es mérése, amelynél 83 cm-ről ejtettek, viszont az időt 100 ps, a távolságot pedig interferometriásan a lézerfény hullámhosszának megfelelő pontossággal mérték, 3x10-7 cm/s2 érzékenységű volt.

Azt már nem is említem, hogy Niebauerék nem egyszer, hanem 18 750-szer ejtettek (igen, tizennyolcezer-hétszázötvensze r), miközben cserélgették az ejtőkamrák és a próbatestek pozícióját. Majd ezután statisztikai elemzésnek vetették alá az adatokat.


Új Fizika halott! Béka porai már csak zombik járnak ide,mint pl.:iszugyi!

iszugyi válasza iszugyi (10:19) hozzászólására előzmény | privát | 2009.12.17. 11:20 | válasz | (#59221)
A (P,e,p)-felépítésü testek egymást vonzzák, az (E,p,e)- felépitésüek is, de a (P,e,p) és (E,p,e) felépitésü testek taszítják egymást!


iszugyi válasza iszugyi (10:19) hozzászólására előzmény | privát | 2009.12.17. 11:02 | válasz | (#59220)
Albert Einstein: "Da die Identität von träger und schwerer Masse, wie gesagt, für die Formulierung der Relativitätstheorie von fundamentaler Bedeutung war, ..."

Meg is cseszheti Einstein a relativitáselméletét!

iszugyi válasza iszugyi (09:42) hozzászólására előzmény | privát | 2009.12.17. 10:19 | válasz | (#59219)
A sztatikus gravitációs erö két test között, amik g-töltései elöjele megegyezik (!)

F(grav.) = - G(grav.) M(g) m(test;g)/r^2,

evvel a súlyos tömeggel

m(test;g) = N(P)(m(P) - m(e)).

A nyugvó tehetetlen tömeg meg

m(test;i) = N(P)(m(P)+ m(e)) + 2 M(p) m(e) - E(kötés)/c^2 = m(test;g) (1 - delta(test)).

iszugyi válasza iszugyi (09:10) hozzászólására előzmény | privát | 2009.12.17. 09:42 | válasz | (#59218)
A stabíl elemirészecskék e,p,P és E között mindig két erö hat:

F(grav.) = - g(j) g(k)/4pir^2,

F(Coulomb) = + q(j) g(k)/4pir^2, j,k = e,p,P,E.

Ezért a testek helytálló mozgásegyenlete

m(test;i) a(test) = F(e.m.) + F(grav.).



iszugyi válasza iszugyi (05:06) hozzászólására előzmény | privát | 2009.12.17. 09:10 | válasz | (#59217)
A proton elemi g-töltése taszítja az elektronét!

iszugyi privát | 2009.12.17. 05:06 | válasz | (#59216)
Az eddigi kísérleti adatok már egyértelmüen bebizonyítják az elemi gravitációs töltések létezését.


újfizikafun privát | 2009.12.17. 01:34 | válasz | (#59214)
Mint már mondottam volt, a Mester többször is elvégezte az ejtőkísérletet, de a gonosz gravicionista fizikusok bandájának megrendelésére cselekvő, maffiamódszerekkel élő, és az új fizika tanainak terjedését mindenáron megakadályozni kívánó, leányasszonyok tisztességét sárba tipró, globalista hatalomra törő.. arggghhh.... kpppfff....

fairi válasza iszugyi (21:10) hozzászólására előzmény | privát | 2009.12.16. 23:21 | válasz | (#59211)
"nah,hogyisvan?lehet mégis te vagy a csaló,pontosabban meghamisítottad a kísérletet,pl nem volt vákuum,nem foglalkoztál azzal h fel van töltve elektrosztatikusan a cső stb."

erre nem tudsz válaszolni:talán lebuktál,és beijedtél?

ejnye,kilóg a lóláb!lehet mégis volt ott vmi machináció,ezért nincs jegyzőkönyv,onnan kibukna?
szándékosan csináltad?véletlenül szúrtál el vmit(nem csináltál teljes vákuumot) de inkább ezt eltusolod?

kellemetlen a téma,vagy lehet inkább te vagy a semmihez se értő elmebeteg?


Ugrás oldalakra: [[1], 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30, 31, 32, 33, 34, 35, 36, 37, 38, 39, 40, 41, 42, 43, 44, 45, 46, 47, 48, 49, 50, 51, 52, 53, 54, 55, 56, 57, 58, 59, 60, 61, 62, 63, 64, 65, 66, 67, 68, 69, 70, 71, 72, 73, 74, 75, 76, 77, 78, 79, 80, 81, 82, 83, 84, 85, 86, 87, 88, 89, 90, 91, 92, 93, 94, 95, 96, 97, 98, 99, 100, 101, 102, 103, 104, 105, 106, 107, 108, 109, 110, 111, 112, 113, 114, 115, 116, 117, 118, 119, 120, 121, 122, 123, 124, 125, 126, 127, 128, 129, 130, 131, 132, 133, 134, 135, 136, 137, 138, 139, 140, 141, 142, 143, 144, 145, 146, 147, 148, 149, 150, 151, 152, 153, 154, 155, 156, 157, 158, 159, 160, 161, 162, 163, 164]